Reményik Sándor: Én még szabad vagyok

Megüzentem a porkolábnak éjjel,

Mikor nyögtek az álmatlan rabok

S halk éji nesszel csikordult a zár:

Vigyázz, lator, én még szabad vagyok!

Én még szabad vagyok,

És a lelkemben vihar tombol, vágtat,

Olyan vihar, hogyha majd elbocsátom.

Gyökerestől csavarja ki a fákat!

Én még szabad vagyok

És a rabokra nézek közbe-közbe

S a tarsolyomban villámokat őrzök

És orkánokat tartok lekötözve.

Én még szabad vagyok

És forr a lelkem, mint az Aetna mélye,

S egyszer még láva-szemfödélt borítok

Erre az úgyis veszendő vidékre.

Imádkozom, hogy maradhassak itt

És egy-két napig ne kelljen még mennem.

S lássam végig a nagy tragédiát

És utolsónak hagyjanak itt engem.

A lelkemben még csukva egy kapu,

Egy kráter tüzes torka csukva még,

Majd ha elment az utolsó magyar:

Én megnyitom, a pokol zsilipét!

1919 november 13

 

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Ide írhatod a honlap főcímét, ami legfeljebb 75 karakter lehet! - © 2008 - 2024 - nonkonformista.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat